Hegesztés utáni hőkezelés
1. A nyomástartó edény szegmentált hegesztés utáni hőkezelést alkalmaz.Mennyi az ismételt melegítés hossza?
Nyomástartó edények hegesztés utáni hőkezelésénél, ha szegmentált hőkezelést alkalmaznak, az ismételt hevítési hossz nem lehet kevesebb 1500 mm-nél, és a kemence külső részére szigetelési intézkedéseket kell hozni a túlzott hőmérsékleti gradiensek elkerülése érdekében.
2. Alattmilyen körülmények között alkalmazzák a helyi hőkezelést?A hegesztés utáni helyi hőkezelés a következő helyzetekben alkalmazható:
(1) B osztályú hegesztések, A gömbfejet a hengerrel összekötő A osztályú hegesztések és hibajavító varratok;
(2) Nagynyomású, extravastag varrat nélküli acélcsövek hevederhegesztései;
(3) 10MoWVNb nagynyomású, hidrogénálló varrat nélküli acélcső hegesztése.
3. Mekkora a kerületi varrat helyi hőkezelésének fűtési szélessége?
A kerületi varrat helyi hőkezelése fűtőszalagokat és szigetelőszalagokat tartalmaz. A hegesztési varrat legszélesebb részének mindkét oldalán a fűtőszalag szélessége a legkisebb, ami kétszerese az alapfém névleges vastagságának. A fűtőszalaghoz közeli héjat szigetelőszalaggal kell felszerelni a hőmérsékleti gradiens csökkentése érdekében. És nem befolyásolja az anyag szerkezetét és teljesítményét.
4. Miért van szükség normalizáló kezelésre az elektroslaghegesztés után?
Mivel az elektroslag-hegesztés egy lépésben történik, sok hőt igényel, és a hegesztési varrat durva oszlopos kristályokat képez, ami rossz mechanikai tulajdonságokat, különösen az ütési energia jelentős csökkenését eredményezi. Ezért a hegesztés után normalizáló kezelést kell végezni a mechanikai tulajdonságok helyreállítása és a maradékfeszültség megszüntetése érdekében.
5. Mekkora a maximális hőmérsékletkülönbség a teljes tartályban a hegesztés utáni hőkezelés során?
Amikor a tartályt hegesztés utáni hőkezelésnek vetik alá a kemencében, a lángot nem szabad közvetlenül a tartályba sugározni, hogy elkerüljük a tartály helyi túlmelegedését. A kezelési folyamat során a tartály minden részét egyenletesen fel kell melegíteni. A hőmegőrzési időszak alatt a teljes tartály hőmérséklete legfeljebb ±25 fokkal térhet el a megadott hőmérséklettől. A hőmérőt a munkadarabhoz kell csatlakoztatni, és el kell osztani a tartály tetején és alján. Folytonossághiányok a közepén, az alján és a szerkezetben, nagyobb merevségű helyek, vagy olyan helyek, ahol a hőmérséklet hajlamos a változásra.
6. Szükséges-e hőkezelés az edény nyomóelemeinek felszínre helyezése után?
Az edény nyomóelemein korrózióálló réteggel ellátott edényeknél a hegesztés utáni hőkezelés vastagságát az alapréteg vastagságával kell meghatározni.
7. Milyen alakváltozási sebességgel kell egy hidegen hajlított csövet hőkezelésnek alávetni?
Hideg hajlítás után az acélcsövet hőkezelni kell, ha a deformációs sebesség meghaladja a következő tartományt:
(1) A szénacél és gyengén ötvözött acél csövek külső szálának hajlítás utáni alakváltozási sebessége nem lehet nagyobb, mint az acélcső-szabványban meghatározott nyúlás fele, vagy a külső anyag fennmaradó nyúlása nem lehet kevesebb, mint 10 %;
(2) Az ütésállósági követelményekkel rendelkező acélcsövek esetében a maximális alakváltozási arány nem haladhatja meg az 5%-ot.
8. A nyomástartó edények kovácsolt darabjait hőkezelésnek kell alávetni a javítóhegesztés után? Mik a szabályozások?
A javítóhegesztés után az alábbi feltételek bármelyikének megfelelő kovácsolást hegesztés utáni hőkezelésnek kell alávetni:
(1) Bármilyen vastagságú kovácsolt anyagokat hegesztés utáni hőkezelésnek kell alávetni;
(2) A javítóhegesztési mélység nagyobb, mint 6 mm, vagy egy javítási hegesztési terület területe nagyobb, mint 3750 mm.
9. Milyen követelmények vonatkoznak az edzett és edzett acéllemezekből készült tartályok hegesztés utáni hőkezelésére?
A külföldi mérnöki cégek mérnöki szabványai szerint az edzett és edzett acél edények hegesztés utáni hőkezelési hőmérsékletének 28 fokkal alacsonyabbnak kell lennie, mint az edzési hőmérséklet, elsősorban a szilárdságcsökkenés elkerülése érdekében.
